facebook oldalunk

Neosys vezetőfejlesztés

Neosys vezetőfejlesztés
Farkas – a falkavezér
Farkas – a falkavezér

A falkákban élő farkasok élőhelyeik leghatékonyabb csúcsragadozói. A falkák tagjai szorosan együttműködve, közösen szerzik táplálékukat, a vezérük pedig a legerősebb és legtapasztaltabb vadász. A vezér tartja egyben és szervezi a falkát, ő irányítja a vadászatot, ő oldja meg a belső konfliktusokat. Fenntartja a rendet, a falka stabilitását, és irányít, vezérként az élen járva. A vezér tekintélye a falka fontos szervező elve, uralma ugyanakkor nem önkényes, a finom belső egyensúly fenntartásán alapszik. A vezér az egyensúly őre.

A vezető ereje elsősorban a személyiségéből fakad. A készségek, a szemlélet és az eszközök átadása mellett a vezető személyiséget fejlesztjük.

Tudatosan használjuk a hagyományos „vezetőképzés” helyett a „vezetőfejlesztés” kifejezést. Meggyőződésünk szerint egy vezető hatékonyságát és eredményességét elsősorban személyisége, gondolkodás- és szemléletmódja, attitűdjei határozzák meg, és a speciális készségek és eszközök erre az alapra épülnek rá. Éppen ezért  a jobb vezetővé válás elsősorban személyiségfejlődési folyamat, a készségek és a tudás fejlesztése pedig a második lépés.

A vezetők személyiségfejlesztésének kulcsa néhány alapvető attitűd és szemléletmód tudatosításában és kialakításában rejlik. Ezek közül a legfontosabbak a rendszerszemlélet, a felelősségvállalás és a döntésképesség.

 

Rendszerszemlélet 

A jó vezető az erőteret, aminek ő is meghatározó része a maga komplexitásában érzékeli és képes a rendszer jellemző dinamikáját felismerni és befolyásolni. 

A rendszerszemlélet lényege annak a pontos megértése, hogy a vezető saját hozzáállásával, viselkedésével és akcióival hogyan hat a teljes rendszerre, és melyek azok az eszközök és megoldásmódok, amelyekkel támogatni tudja a rendszer erőforrásainak kibontakozását, eredményes és hatékony működését. 

A rendszerszemlélet tehát egyszerre mély szintű önismeret és magas szintű tudatosság a környezet érzékelésében.

 

Felelősségvállalás 

A felelősségvállalás a vezetői személyiségfejlesztés kontextusában azt jelenti, hogy a vezető 

  • felelősséget vállal saját viselkedéséért, döntéseiért, tetteiért és az azok által keltett hatásokért;
  • felelősséget vállal az általa közvetlenül irányított terület működésén túl a szervezete tágabb környezetének állapotáért is, tudván, hogy vezetői tevékenységének hatásai nem állnak meg az osztálya, igazgatósága vagy cége határainál;
  • végül felelősséget vállal a saját fejlődéséért, tudatosan keresi a visszajelzéseket és minden helyzetet, minden kihívást lehetőségnek tekint a tanulásra, saját működése és az általa befolyásolt rendszer működésének javítására. 

 

Döntésképesség

A döntésképesség a mi megközelítésünkben a „valódi döntések” meghozatalára való képességet jelenti. A valódi döntések a vezető által irányított szervezetben és annak környezetében meghatározó erejű változásokat indítanak el, amelyek megújulást, lényegi javulást, minőségi ugrást hozhatnak.

Azt tapasztaljuk, hogy a vezetők a legtöbbször nem mernek valódi döntéseket hozni: még ha fel is ismerik a változás lehetőségét, óvatosságból, a hatások kiszámíthatatlansága miatti félelemből hajlamosak inkább lavírozni, kisebb látszatdöntésekkel fenntartani a satus quo-t, és ezzel lefojtják a szervezetet és önmagukat változásra, fejlődésre késztető dinamikát. 

Vezetőnek lenni a mi olvasatunkban azt is jelenti, hogy felvállalom a valódi változásokat beindító döntések felelősségét és kockázatát.  

 

Vezetőképzés

A szemléletformálás és a személyiségfejlesztés az alap, amire a készségeket, vezetői megoldásokat, az eszközök professzionális használatát építjük. Ma már rengeteg olyan tudáselem és konkrét eszköz férhető hozzá, aminek az ismerete és használata kulcsfontosságú a hatékony és eredményes vezetéshez. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül:

  • az irányítás kompetenciaköre (a célmeghatározástól a feladatdefiniáláson és delegáláson, az ellenőrzésen és támogatáson át a számonkérésig és az értékelésig tartó irányítási folyamat kompetenciái);
  • motiválás, inspiráló környezet létrehozása;
  • teljesítményértékelés, visszajelzés alapú fejlesztés;
  • a támogató-fejlesztő („coach” típusú) vezető eszköztára;
  • csapat- és közösségépítés, a csapat fejlesztése;
  • változásmenedzselés;
  • projektirányítás;
  • információ- és tudásmenedzselés: kommunikációs hálózatok kiépítése és vezetése, értekezletvezetés;
  • konfliktuskezelés, problémamegoldás a csapatban.

 

Módszertan

Vezetői tréningjeinken a gyakorlati alkalmazhatóság mércéje alapján kiválogatott elméleti modellek rövid bemutatásával és rengeteg saját élményű gyakorlattal (szerepjátékok, dramatikus helyzetek, modellhelyzetek) illetve esetfeldolgozással fejlesztjük a résztvevőket. 

A mennyiség helyett a minőségre fókuszálunk, azaz nem terheljük a vezetőket a hozzáférhető vezetési modellek hatalmas információáradatával – ehelyett tudatosan emeljük ki azokat a megoldásokat és eszközöket, amelyek egyszerűek és a gyakorlatban könnyen alkalmazhatók.

A saját élményű gyakorlatokat „edzésnek”tekintjük. Olyan helyzeteket kreálunk, amelyek minél jobban hasonlítanak a résztvevők napi vezetői szituációihoz, így ezekben célzottan tudják gyakorolni, újra és újra kipróbálni és csiszolni azokat a készségeket és eszközöket, amiket valóban használni is fognak a munkájukban. 

Ismerni egy eszközt elméletben – ez még nem jelent azt, hogy jól is tudjuk alkalmazni, ezért a gyakorlást, az „edzést” a képzés legfontosabb részének tartjuk!